1.nap (2011. október 28. péntek):

Találkozó Budapesten a reggeli órákban. Elutazás rendszeres pihenőkkel a Budapest – M1 – Pozsony – Brno – Prága útvonalon.Megérkezés Prágába, majd a szállás elfoglalása után busztranszfer a belvárosba. Délután magyar származású helyi idegenvezetővel megtekintjük az Óvárost. (Tyn-templom, Óváros tér, Városháza az Orloj nevezetes órajátékával, stb.). Ezután a szabadidőben addig ismerkedsz a várossal, amíg kedved tartja, hisz metróval vagy éjszakai busszal egyszerűen visszajuthatsz a szállodába.

2.nap (2011. október 29. szombat):

A svédasztalos reggeli után buszra szállunk, és sörgyárlátogatásra indulunk, az egyórás program sörkóstolással zárul. Ezt követően folytatjuk a városnézést a Hradzsinban, a prágai várnegyedben: (Loretó, Királyi palota, Szent Vitus katedrális, Szent György bazilika, Arany utcácska.) A Károly-híd forgatagában szabadjára engedünk, vagy egyórás sétahajózásra invitálunk a Moldván (a fakultatív hajókirándulási lehetőség ára: 200 CZK/fő).

3.nap (2011. október 30. vasárnap):

A svédasztalos reggeli után találkozó a recepción és bepakolás a buszba. A szállás elhagyása után szabadidőtök lesz a városban koradélutánig (14:00), majd hazaindulunk. Útközben megállót tartunk a brnói Tescónál, hogy az otthon maradottakat jutányos áron mért sörök, plüss kisvakondok és cseh csokik megvásárlásával boldogíthassuk. Hazaérkezés a késő esti órákban Budapestre, az indulási ponthoz.

Találkozó és indulás időpontja és helye:

Időpont: 2011. október 28. péntek reggel 06:30 óra
Helyszín: Budapest, 56-osok tere / Felvonulási tér (a Hősök terén lévő Műcsarnok mögötti rész, Dózsa György út felöli oldala).

Ha rászánja magát valaki, hogy ellátogat ide, garantáltan beleszerelmesedik a városba, és biztos vissza-visszatér majd a jövőben. Az első pillanatban, ahogy találkozunk a látványosságokkal, a nevezetességekkel és a különböző városrészekkel egyértelművé válik számunkra, hogy Prága milyen gazdag történelemmel és csodálatos kultúrával rendelkezik.

A csehek alapvetően barátságosak. Kénytelenek, hiszen a főváros látogatottsága olyan magas, hogy a bevételek jelentős részét a turizmus képezi. Akadhatnak ugyan kellemetlenségek, ami abból fakad, hogy a rengeteg turista miatt nagyüzemi kiszolgálás folyik egyes helyeken, illetve bizonyos nemzetek nem feltétlenül kedvesen közelítik meg a vendéglátókat, de ha ezekre fel vagyunk készülve és megfelelően állunk az utazáshoz, akkor nem érhet minket meglepetés, és biztosra vehető, hogy felejthetetlen napokat fogunk itt eltölteni.

Csehország nem tartozik a legdrágább országok közé, így azok a turisták is megengedhetik maguknak az ideutazást, akiket nem vet fel a pénz.

Prága a Cseh Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb települése. Sokan csak „száztornyú városnak” nevezik, hiszen akármerre tekintünk, tucatnyi tornyot fedezhetünk fel, amelyek gyönyörű összképet alkotnak. A történelmi központ 1992 óta az UNESCO Világörökség részét képezi. A város első írásos említése a 9. századból származik. Nem sokkal ezután Prága már a Cseh Királyság központjává és egyben az egyik legfontosabb kereskedelmi metszésponttá vált Európában. Sorra jelentek meg a városban a kereskedők, és ekkortájt bukkantak fel a város életében később jelentős szerepet játszó zsidó csoportok is. Prága élete fellendült, Vysehrad szerepét átvette az újonnan megépített prágai vár és innentől kezdve a városból irányították az egész ország életét. IV. Károly német-római császár uralkodása alatt Prága vallási és szellemi központ lett és Európa harmadik legnagyobb városává vált. Az uralkodó halálával egyházszakadás következett be, amely nézeteltéréseket és később dinasztia-harcokat is okozott; 1526-ban pedig, I. Ferdinánd megkoronázásával, megkezdődött a 400 éves Habsburg uralom. Elnyomásuk megbénította a cseh nép nemzeti törekvéseit, Prágát egyfajta barokk ékkővé alakították át. 1784-ben II. József a négy, addig önállóan működő városrészt (Hradzsin, Óváros, Újváros, Kisoldal) egyesítette és hozzácsatolta a Zsidó negyedet is, ezzel megalkotva a mai Prága magját. 1918. október 28-án megalakult a Csehszlovák Köztársaság, melynek fővárosa 1922-ben Prága lett. A német hadsereg 1938-ban szállta meg a várost, ezzel egyidőben megkezdődött a zsidóság kitelepítése. A háború végére a prágai gettó lakosainak mintegy 90%-a halt meg. Néhány nappal később a Vörös Hadsereg bevonult a városba és az európai fővárosok között utolsóként felszabadította Prágát, ami csodával határos módon szinte sértetlenül úszta meg a háborút. Lassan megkezdődött a még itt maradt németek kitelepítése és Csehszlovákiában is kialakult a többi kelet-európai országhoz hasonló egypártrendszer. 1989-ben a rendszerváltás Prágát is elérte, szépen lassan helyre állt a rend és így lett Prága az új Cseh Köztársaság fővárosa, mára a turisták egyik legkedveltebb európai célpontja.

Gazdaságilag az egyik legintenzívebben fejlődő város Közép-Európában, emellett Európa egyik fontos kulturális és szellemi központja. Rendszeresen rendeznek itt kiállításokat, vásárokat, külföldről érkező diákok tucatjai pedig a Károly Egyetemen tanulnak ösztöndíjjal. Nevezetességekben bővelkedik, nincs olyan városrész, ahol ne találnánk meghatározó műemlékeket, templomokat, látnivalókat. Elég megemlíteni a Várat, az Óvárosi teret, a Károly-hidat, a Lőportornyot vagy a Vencel teret - a város nem okoz csalódást az idelátogató turistáknak. Aki kultúrára éhes, szereti a gazdag történelmi múlttal rendelkező helyszíneket, szereti a szláv konyha remekeit, és persze sörimádó, annak mindenképpen megéri eljönni ide, hiszen életre szóló élményt jelent pár nap ebben a festői fővárosban.

A Vencel tér

A prágai Vencel tér az Újváros központja, egyben a város szíve. Korábban középkori, reneszánsz és barokk épületek álltak itt, de ezeket egy egészségügyi területrendezési reform keretében lebontották. Jelenlegi formáját a 19. század végén és a 20. század elején nyerte el, a most itt álló épületeket ekkoriban építették. A tér számos történelmi esemény színhelye volt. Szent Vencel lovas szobrát 1912-ben emelték. Vencelt négy cseh védőszent veszi körül: Adalbert, Prokup, Ludmilla és Ágnes. A szobor a prágaiak kedvelt találkozó helye.

Tudtad-e, hogy ... a Vencel tér valójában nem is tér, hanem egy hosszú és széles utca. Hossza 682 méter, szélessége pedig 47-60 méter közötti?!

A Hradzsin

A Hradzsin önmagában Prága talán legismertebb nevezetessége. A Várnegyed egyike a Prágát 1784-ben létrehozó négy városrésznek. A történelmi nevezetességek mellett a több helyről nyíló gyönyörű kilátás az, ami igazán vonzóvá teszi a turisták számára ezt a részt. Innen igazán látszik, hogy miért hívják Prágát „Száztornyú városnak”. Szűkebb értelemben a Vár és a Hradzsin két külön városrész. A vár már a 9. században állt, a zömmel szolgaszemélyzet lakhelyeiből álló Hradzsin csak 1320-ban alakult ki és kapott saját nevet. A legjelentősebb látnivalók a Prágai vár, a Szent Vitus-székesegyház, a Szent György-bazilika, a Szent György-kolostor, a Régi királyi palota, az Arany utcácska és a Károly-híd.

Tudtad-e, hogy... a prágai vár Európa legnagyobb várkomplexumának számít és a világ legnagyobb ősi vára?! Korábban a Cseh Királyság központja volt, ma pedig itt van a köztársasági elnök irodája.

Az Óvárosi tér és az Orloj

A prágai óváros a város közepén helyezkedik el, mint nevéből is kitűnik a város legrégebbi része. Prága talán leghangulatosabb negyede. Az Óvárosi tér külön kiemelkedik a város ezen részén. Mesebeli hely, mesebeli épületekkel. A leginkább említésre méltók a gyönyörű Szent Miklós Székesegyház, a misztikus Tyn templom és a Városháza az Orlojjal. Az Orlojt külön meg kell említeni még egy ilyen rövid leíráson belül is, mivel a látogatók nagy részét ez vonzza leginkább. A Városháza oldalán található óramű 1402 óta működik. Minden órában, reggel 9-től este 9-ig, a felső részben lévő ablakban megjelenik Krisztus és a 12 apostol. Sokféle jelképes bábu köti még le az idelátogatók figyelmét. Ilyen a halál csontváza, ami az egyik kezével húzza a harangot, a másikban pedig egy homokórát tart. Ez az idő múlását és az ember múlandóságát jelképezi. Ezenkívül láthatunk még egy turbános törököt is, egy fösvényt és egy hiú embert, aki a tükörben csodálja magát. Az óra komplikált számlapja mindent mutat az órától és a napoktól, a napéjegyenlőségig és a holdfázisokig.

Tudtad-e, hogy … egy városi legenda szerint miután elkészült az óra utolsó simítása is, az építő Hanus mestert hagyták elszegényedni és megvakították, hogy ne tudjon ehhez hasonló óraművet megalkotni sehol máshol a világon?! Hanus mester bosszút állt, elrontotta az óraszerkezetet, amit ezután 100 évig senki sem tudott megjavítani.

A Károly-híd

A Károly-híd Európa legrégebbi hídja. Korábban egy román stílusú kőhíd állt a helyén, amit még Türingiai Judit építtetett, így róla Juditnak nevezték el. Ennek a helyére építették a Károly-hidat, miután az eredeti híd egy áradás következtében megsérült. A Judit híd alapjait megtartották, a Károly-híd építkezései 1357-ben kezdődtek meg. Az alapkövét maga IV. Károly német római császár tette le. A híd csak 1402-re készült el véglegesen, 45 évig építették, így IV. Károly a befejezését már nem élhette meg. Sokáig ez az egyetlen hídja volt Prágának. Hosszú ideig csak Kőhídnak, vagy Prágai hídnak nevezték, a Károly-híd nevet 1870-ben vette fel építtetője után. A híd mészkőből épült, 516 méter hosszú és 10 méter széles. Összesen 30 szobor van rajta, amelyek az idő múlásával cserélődtek, mert a túlzott igénybevétel miatt és az időjárás viszontagságainak következtében elhasználódtak, megrongálódtak.

Tudtad-e, hogy ... a hídon csak gyalogosan lehet közlekedni és a turisták egyik legkedveltebb célpontja?! Tele van csecsebecséket és szuveníreket kínáló árusokkal. Gyakran tartanak itt rendezvényeket is.

A Zsidóváros

Prága egyik nagy történelmi múlttal rendelkező városrésze a Zsidóváros, avagy cseh nevén Josefov. Az Óvárossal szorosan kapcsolódik, így rövid sétával megközelíthető az Óvárosi térről. Nevéből is kitűnik, hogy egykor a zsidók lakták, de a II. világháborúban jelentős részük meghalt, így ma már mindössze néhány ezer zsidó él Prágában. A Josefov elnevezést a városrész II. Józsefnek való hálából vette fel, a zsidó kérdés rendezése miatt.

Tudtad-e, hogy … a városrészben található a számos zsinagóga és a zsidó temető mellett Franz Kafka szülőháza is?!

Az U Fleku

Az U Fleku Prága talán leghíresebb sörözője! Az első írásos említése1499-ből származik, így ez az egyetlen olyan sörfőzde Közép-Európában, ami több, mint 500 éves múltra tekint vissza. A kommunizmusban államosították, 1991-ben került vissza az eredeti tulajdonosokhoz, a Brtnik családhoz. Az U Fleku nevét finom söréről kapta, amit 1843 óta főznek ugyanazon recept alapján. Ez a Flekovsky Flezak, ami 13 fokos, karamellás ízű, barna sör. 4dl-t szolgálnak fel belőle. A sörözőben nyolc terem található, mindegyiknek külön neve van: Akadémia, Koffer, Lovagterem, Komlóskert, Václáv-terem, Kolbász, Nagyterem és Ó-Cseh terem. A helyszínen a cseh sörivás szabályai érvényesek. Ha valakinek kiürült a korsója, egyből hozzák a következőt. Ha nem szeretnénk újabb kört kapni, akkor hagyjunk a korsó alján egy kicsit, vagy tegyük rá a tetejére az alátétet. A sör mellett a pincérek Becherovkával is megkínálnak minket, a kellemetlenségek elkerülése végett, ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy ezt is minden esetben kiszámlázzák nekünk. Ha esetleg ebédelni vagy vacsorázni is szeretnénk, az U Fleku kínálatában megtalálható néhány helyi specialitás is. Az étteremben ajándékbolt található, ahol korsókat, poharakat, sörnyitókat és egyéb szuveníreket lehet vásárolni az U-Fleku nevével ellátva.

Cím: Kremencova 11., Prága 1
Megközelítés: Karlovo namesti metrómegálló, majd 5 perces séta
Hivatalos honlap: www.ufleku.cz

Az U Vejvodu

A hely nemcsak tipikus cseh atmoszférája miatt híres, hanem kiváló minőségű „Plzen” söréről és nemzeti konyhájáról is. A söröző az Óvárosban található, nem messze a Staromestske namestitől. Az épületegyüttesben ősidők óta sörfőzde működött, 2000-ben azonban lerombolták és felújították, azóta sokkal nagyobb üzemben folyik a kiszolgálás. Leginkább a turistákra specializálódnak. Az itt felszolgált legnépszerűbb sör a Plzensky Prazdroj, de vacsorázhatunk is, az étterem kínálatában az összes nemzeti specialitás megtalálható.

Az U Vejvodu több helyiségből áll, de legtöbbször tele van, ezért sok esetben várakozni kell, vagy esetleg becsatlakozni mások mellé. Mivel a vendégek nagy része külföldi, nem árt az óvatosság, hiszen a helyi pincérek mindent megtesznek a még nagyobb haszon elérése érdekében! Az asztalon sós mogyorót és száraz pereceket találunk, ezekért különdíjat számolnak fel. Minden esetben számoljuk meg, hogy érkezésünkkor mennyi volt az asztalon, és ha fogyasztunk belőle, akkor azzal a mennyiséggel is legyünk tisztában. Fizetéskor azt is ellenőrizzük mindenképpen, hogy biztosan csak az általunk fogyasztott mennyiséget számlázták-e ki. Ha ezeknek a tudatában tér be valaki az U Vejvoduba, akkor nem érheti meglepetés, mert a hely egyébként fenomenális, remek a hangulat, a sör és az ételek pedig kiválóak!

Cím: Jilská 4., Prága 1
Megközelítés: Narodni trida metrómegállótól 100 méteres séta a Na Perstyné utca irányába
Hivatalos honlap: www.uvejvodu.cz

Az U Svejku

Az étterem már messziről felismerhető zöld külsejéről. Svejkhez tulajdonképpen semmi köze nincsen, de ezzel a turisták jelentős része nincs tisztában, így örömmel térnek be ide. Itt is a Plzensky Prazdojt szolgálják fel, mint a ház specialitását, de a sör mellett érdemes kipróbálni a klasszikus nemzeti ételeket is, mert kiváló a konyhájuk. A hangulatot rezesbanda növeli, akik folyamatosan zenélnek a vendégek asztala mellett, némi apanázs reményében.

Cím: Újezd 22., Prága 1
Megközelítés:Malostranské namestitől 2 villamos megálló, majd 1 perces séta
Hivatalos honlap: www.usvejku.cz

Az U Kalicha

Az egyik leghíresebb és legnépszerűbb söröző Prágában. Kívül-belül Svejk emblémák díszítik, ezzel is utalván arra, hogy Jaroslav Hasek itt írta Svejk a derék katona című remekművét. A hely emiatt idegenforgalmi látványosság is egyben, ezért 24 nyelven tudnak étlapot a rendelkezésünkre bocsátani. Jelenleg a Töpfer testvérek tulajdonában van. Több száz ember befogadására alkalmas. A berendezések korhűek, az egész hely nagyon barátságos hangulatot kelt. A főbb felszolgált sörök a Plzensky Prazdoj, a Radegast és a Gambrinust. Itt is a cseh sörivási szabályok érvényesek. A konyhájuk remek, érdemes kipróbálni a helyi specialitásokat. Az étteremben ajándékbolt is található, ahol különböző Svejkes emléktárgyakat lehet vásárolni.

Cím: Na Bojisti 12-14., Prága 2
Megközelítés: Pavlova metrómekállótól pár perces séta a Sokolska utca irányába
Hivatalos honlap: www.ukalicha.cz

Az U Medvidku

Az U Medvidku története egészen a 15. századig nyúlik vissza. Eredetileg sörfőzdeként működött, de a nagy sörgyárak megjelenésekor már nem tudta önállóan eltartani magát, így átalakították, és ez lett az első prágai kabaré, egyben az egyik legnagyobb prágai söröző helyszíne. A helyi cseh lakosok keverednek a rengeteg turistával, így igazi európai a hangulat. A konyhájuk kitűnő, az általuk előnyben részesített sör pedig a Budweiser. Az Óvároshoz való közelsége miatt, remek helyszín egy napközbeni pihenő beiktatására két látványosság megtekintése között, vagy kikapcsolódásra a városnézés után.

Cím: Na Perstyné 7., Prága 1
Megközelítés: Narodni trida metrómegállótól 50 méteres séta
Hivatalos honlap: www.umedvidku.cz

Az U Zlatého Tygra

Az Aranytigris szintén Prága legjellegzetesebb sörözői közé tartozik. Az előzőekhez képest ez azonban inkább a helyi közönséget célozza. Egyfajta találkozóhelyként szolgál a prágaiak számára. Az épületben 1816-ban nyitottak először sörözőt, a két világháború között a cseh értelmiség központja volt. Ez magyarázza azt a tényt, hogy a mai napig inkább a helyiek teszik ki a vendégsereg jelentős részét. A hely délután 3-kor nyit, mindössze 60 férőhelye van, és ezeknek nagy része a törzsvendégek számára van fenntartva. Ha valaki mégis ide szeretne betérni, hogy oltsa szomját két nevezetesség között, úgy készüljön, hogy már fél 3-kor kígyózó sorok állnak az épület előtt.

Cím: Husova 17., Prága 1
Megközelítés: Narodni trida megállótól 200 méter séta a Na Perstyné utca irányában
Hivatalos honlap: www.uzlatehotygra.cz

Megérkezésünk napján a szállodánál találkozunk vele először, és a délutánt már együtt töltjük. A szállás elfoglalása után elindulunk első sétánkra a „száztornyú” városban.

Ezen a napon az utunk az Újvároson keresztül, az Óvárost keresztezve a Zsidó negyedig vezet, nagyjából három órán keresztül. Megtekintjük többek között a Vencel teret, a Köztársaság teret a Nemzeti Színházzal, a Károly Egyetemet, a Lőportornyot, az Óvárosi teret az Orlojjal, az első zsinagógát és a zsidó temetőt. Este elbúcsúzunk kísérőnktől, és szabad program veszi kezdetét.

Másnap reggel fakultatív kirándulásként elmegyünk egy közeli sörgyárba, ahol megismerkedünk a sörkészítés rejtelmeivel, és sörkóstolásra is lehetőség van. Innen visszamegyünk a városba, ahol felfedezzük a Hradzsint, vagyis a prágai várnegyedet. Ez nagyjából egy négy órás sétát jelent. Idegenvezetőnk itt is sok olyan érdekességbe avat be minket, amit az útikönyvekből nem tudhatunk meg. Megnézzük a Strahovi kolostort, a Szent Vitus Székesegyházat, a Szent György Bazilikát és a Kisoldali városrészt. Ha épp jó időben érkezünk láthatjuk az őrségváltást is.

A vár után tartunk egy kis pihenőt, amikor lehetőség van egy rövid ebédre, majd akinek van kedve, azzal találkozunk a Károly-híd Kisoldali részén, és hajókirándulásra indulunk. Így teljesen más megvilágításban láthatjuk a várost, az impozáns épületek a Moldva partján csodálatos összképet alkotnak. Este megint szabad program veszi kezdetét, indulhat a vidámság, a móka-kacagás.

Az utolsó napon már nincs szervezett program. Együtt bemegyünk a városba, ahol mindenki szétszéledhet, kedvére vásárolhat, megtekintheti azokat a látványosságokat, ahol belépő van és ezért közös sétánk során csak kívülről vesszük szemügyre, vagy esetleg sörözhet még egy utolsót Prága leghíresebb sörfőzdéinek valamelyikében.

• Ha étteremben járunk, készüljünk fel, hogy majdnem mindenhol úgynevezett „tányér díjat” számolnak fel, amelynek összege helyenként változik, nagyjából 10-40 Czk között mozog. Emellett a legtöbb helyen a szerviz díjat felszámolják saját maguknak. Mindig nézzük meg, hogy a számla végén szerepel-e ez az összeg, és ha igen, bármennyire is mosolyog ránk a pincér a plusz jövedelem reményében, nem szükséges külön borravalót adni.
• Ha nyitottak vagyunk más nemzetek konyháira, szeretünk kipróbálni más ízeket, ne hagyjuk ki a fenséges kacsasültet, párolt káposztával és knédlivel. Ajánlom az U Spirku éttermet (Kozná 12., Prága egy, rövid séta az Óvárosi térről).
• Ha sörbarátok vagyunk, ahol lehet a ház specialitásait, helyben főzött söreit próbáljuk ki! Egyrészt örülnek is neki, másrészt ilyet máshol úgy sem kóstolhatunk, így megér egy próbát.
• Ha bemegyünk valahova, mindig köszönjünk, ha tudunk a saját nyelvükön. A csehek mufurcsága irányunkba gyakran abból fakad, hogy az odalátogató magyar turisták nem adják meg a tiszteletnek még az apró jelét sem, és csöppet sem erőltetik meg magukat abban az irányban, hogy értelmesen kifejezzék magukat. Ha nem beszélünk idegen nyelvet, elég, ha köszönünk, mosolygunk, és inkább mutogassunk az étlapon a választott ételre, mert még az is jobb, mintha el kezdünk szerencsétlen pincérnek magyarul magyarázni. Így ne is csodálkozzunk, ha mást hoz ki, vagy nem kedvesen fogad bennünket.
• Ha tömegközlekedéssel utazunk, mindig legyen érvényes jegyünk, még akkor is, ha a metró bejáratnál nem állnak ellenőrök, mert Prágában a budapestihez hasonló szemlélet működik: bárhol felbukkanhatnak és a büntetés összege nagyon magas.
• Ha taxival szeretnénk közlekedni, a nagyobb állomásokon könnyen foghatunk. Az árak nem vészesek, de adottak, alkudozni nem illik és nem is lehet. Ettől függetlenül mindig győződjünk meg róla, hogy sofőrünk bekapcsolta-e a taxi órát induláskor, mert a jóhiszemű utasokat, mint itt Magyarországon is, könnyen kihasználják.
• Bár sétáink során sok helyen megfordulunk, és sok szemszögből megcsodálhatjuk a várost, fakultatív programként érdemes felmenni különböző tornyokba és megtekinteni onnan is a kilátást, mert a tornyok sokasága mindenhonnan más képet alkot.
• Ha szuveníreket szeretnénk vásárolni, érdemesebb a kis utcácskákban elvegyülni és kalandozni, mert itt, a kisebb üzletekben sokkal kedvezőbb árakon vásárolhatunk hűtő mágnest, képeslapot és egyéb emléktárgyakat.
• Ha pénzt szeretnénk váltani, lehetőség szerint bankban vagy a szállodánkban tegyük. Ha erre nincs lehetőség, mindenképpen győződjünk meg róla, hogy a lehetséges pénzváltóban mennyiért váltanak és mennyi jutalékot számolnak fel, mert könnyen csapdába
eshetünk. Ha valami nem egyértelmű számunkra, forduljunk inkább idegenvezetőnkhöz, aki segítségünkre lesz az ügy megoldásában.
• Prágában manapság már nem jellemző, hogy túl magas lenne a bűnözési arány, zsebtolvajlás néha azért még előfordul, ezért tömegben és a zsúfolt villamoson fokozottan figyeljünk értékeinkre.